Ma – a tegnapi nap bejegyzésében felelevenítettekhez hasonlóan – egy olyan csodálatos egymásra találás történetét idézem fel a rock történetében, ami nagyon komoly és fajsúlyos produkciók megszületését tett lehetővé. Nagy és örök kedvencem, a rajongva tisztelt Eric Burdon – aki ennek a blognak a megszületését is inspirálta – és a kiváló zenészekből álló funk-jazz-rock banda a War találkozása és együttműködése sajnos nem tartott sokáig, de nagyon nagy zenéket köszönhetünk ennek a rövid időszaknak. A zenekar hivatalosan 1969-ben alakult meg, s igazi crossover bandaként jegyezték magukat a színes és igen erős mezőnyben, ami a kor blues-rock zenei vonulatát illeti. Szerették a funkyt, a rhythm and bluest, a reggaet, a jazzt. A későbbiekben helyenként Santana nyomán megjelentek a pezsgő latin ritmusok is szerzeményeikben. Igen gyorsan berobbantak a zenei köztudatba, köszönhetően annak, hogy az ex-Animals frontember Burdon addigra már valódi világsztár volt, bár igen nagy utat kellett megtennie a Newcastle-i munkásnegyedből autodidaktaként London, Kalifornia vagy Los Angeles legmenőbb klubjaiig. Alább egy dán koncertfelvétel részleteként hallgathatjuk és nézhetjük meg a Love is All Aroundot. Budron karizmatikus, szuggesztív előadásmódja lehengerlő, zenésztársai pedig zseniálisan kísérik ezt a elképesztően tehetséges fiatalembert. Úgy gondolom, Burdon és a War egyaránt ekkor talált saját hangjára, amely eredeti volt, és a maga nemében máig felejthetetlen. Sem Burdon, sem a War ezt a színvonalat nem tudta hozni többet: bár a War Burdon távozása óta is működik, sőt azóta néhány koncert erejéig újra felléptek Burdonnel együtt a 2000-es években. Az idén 74 éves Burdon pedig szólókarrierjét még mindig szép sikerrel viszi, reméljük még sokáig!

"Love's in your mind,
 It's in your eyes,
 Baby let it shine,
 Love's in my hand
 It's in your eyes,
 Baby let it shine..."