Ha nem is fog menni, de megpróbálok legalább belekezdeni, így az új esztendő első napján, amikor az ember telve van elszánással, titkos és kibeszélt fogadalmakkal, elhatározásokkal, vágyakkal a jövőre, azaz 2015-re nézve…

A zene lelki táplálékunk napról napra, ahogy Kodály Zoltán fogalmaz. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben vergődik. Azaz teljes élet zene nélkül nincsen. A lelki vérszegénység, ahogyan a szó szoros (orvosi) értelmében vett anémia, lassan, lappangva alakul ki, ám vannak olyan jelek, amiből kétségkívül tudhatjuk, fennáll a baj. Lelkünk elhalványul, sápataggá válik, nem lesz szellemi és érzelmi étvágyunk az életre. Hát, ezt a betegséget elkerülendő az idei évtől összeszedem azokat a zenéket és előadókat, az én zenéimet és zenészeimet, amik és akik sokat jelentenek nekem – és nyilván sok más embernek is. Aki hallja és látja ezeket, jó szórakozást hozzájuk!

Az első Peter Garrett és szédületesen jó csapata, a Mindnight Oil Forgotten Years című szerzeménye 1990-ből. A zenekar minimum egy külön posztot érdemelne, hiszen jelentőségük az ausztrál  – és a világ – rock történetében nagyon jelentős. A ’70-es évek elején alakult meg a banda, és játszott Ausztrália szerte, évente 150-200 koncertet adva. Az ausztrál rádiók és média igazából évtizedeken át nem vett tudomást róluk. Egyszerű patrióta, bigott kocsmarocknak titulálták az erősen politikus szövegeivel tüntetőleg fellépő zenészeket. A ’80-as éveben, amikor már Ausztrálián kívül is zenéltek rendszeresen, egyik koncertjüknek például a Stop the Drop Nuclear Disarmament címet adták, elnyerve az ENSZ médiadíját. Témáik rendszerint a környezetvédelem, a fogyasztói társadalom elburjánzása és lélekölő hatása elleni fellépés voltak, de szót emeltek a nukleáris fegyverkezés és a militarizmus minden formája ellen. A jogász végzettségű Peter Garrett énekes ezen elvek nyomán kezdett politikai karrierbe, amely karrier sikere a zenekar 2002-es feloszlását is jelentette egyben.

(Az esetleges áthallásokért, aktuálisnak tűnő párhuzamokért, sorok közötti üzenetekért, ami a dalok szövegét illeti, a szerkesztőség {azaz én} felelősséget nem vállal, sőt minden ilyen egyezés a valósággal a véletlen műve!)

"The hardest...
Forsaking aching breaking yrs, the time and tested heartbreak yrs
These should not be forgotten yrs
The blinded yrs, the binded yrs, the desperate and divided yrs
These should not be forgotten yrs, remember..."