De miért hagytam én ott Allison Portchnikot?

Hiába, az idő múlik. Alvy után Annie is 40 lett…

Lehetne ódákat zengeni a filmtörténet egyik legjobb komédiájáról. Lehetne ünnepelni az eredeti szövegkönyv nélkül dolgozó Pannóniás szinkronosok, de legfőképpen Sipos Áron zsenialitását. Nem lehet feledni Kernt, Bánságit, Végvárit, Kristóf Tibort vagy éppen Schubert Évát. Ők voltak A Hangok.

De nem teszem, mert ostoba szépelgés lenne belőle. Szeretem ezt a filmet. Annyira fontos az életemben, hogy nem szívesen mondok semmit. Nem elemezgetem, nem magyarázgatom, mert nem kell. Amikor először láttam, 20 éves voltam. Ma már az Alvy által emlegetett 40-en is túl mosolygok az irracionális kiscsibéken, amit az őrült bátynak kell kikelteni, ezért nem jut el a pszichológushoz…

Ugye megmondtam, hogy karajt vegyünk, annak legalább nincs lába, nem rohangál…

Komment

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.