Ma az eddigi válogatásokhoz képest, kissé rendhagyó módon, egy igazi brazil bossa nova produkciót idézek fel. A népszerű és “könnyebben fogyasztható” jazz-irodalomnak egy jól ismert, és sok más feldolgozásban tovább élő darabját, a Girl from Ipanema-t a Gilberto házaspár előadásában. Ezt a zenét szintén Édesapámnak köszönöm: gyerekkorom kedvelt és megnyugtató slágere volt ez az érzelmesen szép klasszikus. A zseniális Stan Getz lemezén bukkan fel ez a duó, megidézve a dél-amerikai lüktető szamba ritmusokat, a lágy, sajátosan nazális és suttogásra emlékeztető énekhangokkal harmóniában, amit persze Getz utánozhatatlan szaxofon játéka tesz teljessé…

Írta: Ráczné Szabó Rita

"Tall and tanned and young and lovely,
The girl from Ipanema goes walking
And when she passes, each one she passes goes, “Aaah…”
When she walks, she’s like a samba
That swings so cool and sways so gently
That when she passes, each one she passes goes, “Aaah…”
Oh, but he watches so sadly -
How can he tell her he loves her?
Yes, he would give his heart gladly,
But each day when she walks to the sea,
She looks straight ahead – not at he..."