Néhány érdekesség az 1946-os, illetve későbbi kibocsátású papír- és fémpénzeinkről

10 forint
1946. június 3-án készült el a bankjegy, amelyet Horváth Endre (1896-1954) tervezett. Érdekesség, hogy a papírpénzen látható arckép modellje Pfeffer Mihály volt, aki Pénzjegynyomda dolgozója volt ekkoriban. 1946. augusztus 7-től egészen 1948. március 31-ig volt forgalomban.

10 forint
1947. február 27-én készült el az újabb 10 forintos bankjegy, amelyet szintén Horváth Endre tervezett. Az előoldalon Petőfi Sándor arcképe látható, a hátoldalon Jankó János “A nóta születése” című képe. Ekkor még természetesen a Kossuth címer szerepelt az előoldalon 1947. július 25-től, a népköztársasági címeres csak 1959. október 27-től került forgalomba.

Bankjegyek régen és ma

20 forint
1947. február 27-én készült el a bankjegy, amelyet Horváth Endre tervezett. Az előoldalon Dózsa György arcképe látható. Ekkor még a Kossuth címer szerepelt az előoldalon 1948. augusztus 1-jétől, a népköztársasági címeres csak 1959. október 27-től került forgalomba.

50 forint
Csak 1951. szeptember 1-én készült el a bankjegy, amelyet Horváth Endre tervezett. Az előoldalon Mányoki Ádám “II. Rákóczi Ferenc” arcképe látható, a hátoldalon ismeretlen festő “Kuruc-labanc viadal” című képe. Ez a bankjegy a köztársasági címerrel 1953. június 13-tól került forgalomba.

100 forint
1946. június 3-án készült el a bankjegy, amelyet Horváth Endre tervezett. Érdekesség, hogy a papírpénzen látható arckép modellje Tőkés Jánosné Várszegi Gizella volt, aki Pénzjegynyomda dolgozója volt ekkoriban. 1946. augusztus 7-től egészen 1951. május 1-jéig volt forgalomban.

Forintos pénzérmék

100 forint
1947. február 27-én készült el a bankjegy, amelyet Horváth Endre tervezett. Az előoldalon Kossuth Lajos arcképe látható, a hátoldalon Lotz Károly “Menekülés a közelgő vihar elől” című képe. Horváth Endre a pénz tervezése idején súlyosan megbetegedett, ezért a rézkarcot Nagy Zoltán fejezte be. Ekkor még természetesen a Kossuth címer szerepelt az előoldalon 1948. augusztus 14-től, a népköztársasági címeres csak 1959 március 20-tól került forgalomba.
A nagyobb címletek (200, 500, 1000, 2000, 5000, 10 és 20 ezres változatok) későbbiek.

A fillér lett a magyar állami váltópénz, ahogyan ez felirat szerepelt is az hátoldalon: 2, 5, 10 majd 20, illetve 50 filléres került kiadásra.1946-ban 1 és 2 forintos pénzérmék kerültek forgalomba. majd az 5 forintos pénzérme (1947, ezüst), amelynek hátsó oldalán Kossuth Lajos arcképe, hátsó oldalán a Kossuth címer látható. A már említett 10 forintos köztársasági kiadású pénzérme hátsó oldalán Széchenyi István portréja látható. 1948-ban Táncsics Mihály portréja díszítette az ezüst 20 forintost. (Az 50, 100 és 200 forintos pénzérmék mind 1990-es évektől kerültek kiadásra.)

Nemzeti Bank épülete Horváth Endre metszetén

120 esztendővel ezelőtt született Horváth Endre

A 70 esztendős forint – és a korábbi pengő – arculatának, megjelenésének tervezője és jórészt a metszetek elkészítője volt a művész, akinek a Dürer-iskolára jellemző aprólékos gondossággal elkészített, míves alkotásai díszítették az 1946-ban kibocsátott bankjegysorozatot egészen a 100-as címletig. Az alkalmazott grafika, elsősorban a rézmetszés kiemelkedő tudású művelője volt.

Horváth Endre Ex libris metszete

A Pozsony melletti Bazinban (Pezinok) született 1896-ban, középiskoláit Balassagyarmaton végezte. Munkássága a Magyar Nemzeti Bank Pénzjegynyomdájához kapcsolódott elsősorban, bár bélyegeket is tervezett: számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült e téren is. 1954-ben, Budapesten bekövetkezett halálát követően Balassagyarmaton helyezték örök nyugalomra, ahol állandó kiállítást rendeztek be tiszteletére a városi Helytörténeti Gyűjteményben.

Plakát a forint bevezetéséről “Így nyugodtan mehetünk a vásárra”

Ezzel az összeállítással búcsúzom a forinttól, akinek kívánok még legalább kétszer ennyi esztendőt ebben a viharos történelmi időben… valahol Európában.