Stéphane Brizé – Mennyit ér egy ember (La loi du marché, 2015)

Ritkán látható ennyire pontos, megfontolt alkotás: rólunk. Rólunk, akik méltósággal küzdünk a mindennapokban. Igyekszünk kompromisszumokat kötni, de meg akarjuk őrizni harcaink becsületét. El-elbukunk, lépéseink meg-megtorpannak. Nem tudunk és végül is nem is akarunk nagyot, valami felülmúlhatatlant tenni. Mert nem az a dolgunk. Hanem a lehetőségekhez képest élni, megélni, túlélni. És ez hol könnyebben, hol keservesebben, […]

Hádész hétköznapjai – immár egyedül

Megrendült. Kutyául. Várta, kereste a barátot, a majdnem-testvért. Aztán beletörődött. Megnyugodott. A sorház is megbontásra került. Egy kutyaház áll most már az udvaron. Egy vizes- és egy etető tál. Jobban figyel ránk, jobban ragaszkodik. Együtt érzünk vele. És szeretjük a kedves és jó kutya pajtást.  

Elment egy öreg barát…

Sólyom elment – most az egyszer örökre. Szegény, öreg pajtás, ennyi adatott neki közöttünk. Hogy honnan jött nem tudtuk meg soha. Traumái, félelmei, titkai végig kísérték kis életét. A nagy farkas ősök nyomdokában lohol, egy lopott tyúkot szorongatva, szűkölve a felkerekedő szél, a közeledő vihar szagát érezve.

Sor(kutya)ház

Milyen a jó kutyaház? És milyen az, amikor két kutyának is kell egyszerre? – ezt gondoltuk végig. Miután Sólyom háza már megvolt és csupán egy kis felújításra szorult, a másik, nagyobb odút ennek mintájára készítettük el. Csak éppen Hádész méreteihez igazítva. A házakat egy közös talpazatra erősítettük, így nem mozdulnak el, nem borulnak fel és […]

The Legend is Gone…

Ismét távozott egy legenda, s e világ haszontalan viszontagságait égi örömmel cserélte fel: Falk. Peter Falk.  A hunyoró, kissé bicegő alak, akinek minden alakításából a szeretni való és szeretni tudó, alázatos és esendő emberi ember sugárzik. Mindenféle pozőrségtől, mesterkéltségtől mentesen, egyszerűen és őszintén. Mindig kicsit vesztes volt, de legalább is a vesztesekkel együttérző.  Hol tragikus […]