Emlékek egy városból (Memories of a city) Rendező: Peter Hutton, Monory Mész András Zene: Másik János Balázs Béla Stúdió 1984. Helyszín: Budapest Íme, szubjektív fotó válogatásom a filmből: Ez volt az én városom. Az ostoros lámpák tompa fényeivel, a monokróm hangulattal, az ismerős kopottsággal, a repedezett, golyónyomokkal, a szelíden szürkülő falakkal. És ahogy a képeket […]
Fotó kategória bejegyzései
A képre kattintva bele is lehet nézni a fiatal alkotó fotóiba. Az animációit egy másik blogon teszi közzé hamarosan.:)
Szalma közt fagyottan áll a kert füzes mélyén a kut intve dermedt jégszakálla hogy az év, mint óra, fut. Jertek apró, jertek sűrű pillanatok pelyhei jobban mint e szalmagyűrű szívünk kútját védeni. Milyen furcsa füstünk árnya a túlsó tető haván: mintha távol emlék szállna rokon szívbe tétován. Ki gondolhat ránk e csöndben, míg körülvattáz […]
Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a […]
Blood, Death and Tears… on Easter then and now. Again and again. Pain and sadness. And it happened last weekend also, when a bomb hit a convoy of buses carrying evacuees from besieged Syrian villages, killing 126 people. Photographer and activist Abd Alkader Habak was there working and was briefly knocked out by the blast. […]
A napokban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Berekfürdőn voltam családommal. Az alig ezer fős üdülőfaluban feltűnően sok a csóka, a vetési varjú. De ami igazán érdekes volt, hogy éppen láttunk egy jelentős számú daruvonulás sorozatot. A daru nemes madár: tollazata értékes, külleme méltóságteljes, hangja a távoli és ismeretlen tájak felé hívogat. A magyar kultúrában is kiemelt szerepet […]
Amikor rátaláltam erre a fotóra, mindenféle megjegyzés nélkül, Radnóti soraival posztoltam. Aztán egyre többet néztem ezt a képet. És sok gondolat, érzület kezdett kavarogni bennem. Látom ezt a pillanatot. A fájdalmában, félelmében szinte visító férfit, amint két kislányt tart a karjaiban, és kétségbeesve menekül a romokon bukdácsolva. A két gyerek a sokktól szinte bénultan, értetlenül […]
Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant tűzcsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult körötte láng gyult, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent. Kosztolányi Dezső: Hajnali Részegség (1933.,részlet)
Hogy szikrázott! Milyen örjöngve lángolt! Micsoda eszeveszett tombolás volt! S ebből se maradt utoljára más, mint egy maroknyi hamvadó parázs. Rónay György: Naplemente
Az elmúlt hetekben jártam a Balaton-felvidéken, a Tapolcai-medencében. Ott láttam a lenyűgözően titokzatos Tanúhegyeket. A Pannon-beltenger rejtélyes évmillióinak emlékeit zárják magukba ezek a különleges geológiai képződmények. A ködös, párás és hideg időben még inkább kifürkészhetetlennek tűnt méltóságteljes hallgatásuk. A évmilliók végtelen csendje megrendítő. Fotók: Ráczné Szabó Rita
⧉ Kazohinia 