Magyarországon a második világháborút követően a világtörténelem egyik legnagyobb inflációja zajlott, amelyet az új nemzeti valuta, a forint bevezetésével zártak le. Meghatározták más külföldi valutákhoz viszonyított értékét is, amely jelentős mozzanat volt, és ugyancsak a Magyar Nemzeti Bank és a kor kisgazda, kommunista és szociáldemokrata gazdasági szakembereinek munkáját dicsérte. (1 angol font ekkoriban nem érte el a 30 forintot.) Az árak kialakítása problematikusabb feladatnak ígérkezett, végül az utolsó békeév, az 1938-as árszint lett a mérvadó.

Tombol az infláció Fotó Mizerák István - 1946. MNM tulajdona

Tildy Zoltán - Fotó Bass Tibor, 1948. MNM tulajdona

Tombol az infláció - 1946. MNM tulajdona

Az infláció jelképes koporsója - 1946. MNM felvétele alapján

A cserekereskedelem az áruhiány és a pénz elértéktelenedés miatt virágzott országszerte - Mafirt felvétele nyomán

Adómorál – A forint bevezetése előestéjén
Elmondta dr. Vajda Ernő – székesfővárosi pénzügyigazgató (részlet)
“Augusztus elsején új pénzt kapunk, új és remélhetőleg boldogabb korszak kezdődik ezzel a pénzügyi reformmal, de a forint bevezetése, mely pénzügyi és gazdasági életünk stabilizálódásának alapja kell, hogy legyen csak akkor biztosítja a tartós és tökéletes sikert, ha jól fogunk adózni, amihez szükséges az adómorál megjavítása. (…)
Nem akarunk többé széttépett milliós bakjegyeket látni utcaszemétben, aminél szörnyűbb látvány nincs. (…)
Nem szabad még egyszer odajutnunk, hogy Magyarországon, az agrárállamban félmillió pengőbe kerüljön egy cső kukorica és érése idején hat millióba egy kiló alma. Szabad országban boldog, megelégedett embereket akarunk látni. Szép dolgos, de gond nélküli életet kívánunk mindenkinek.”